Chapter 208

Helló! :)

Már itt is van a fejezet, bár majdnem kiment a fejemből :D Ez eléggé tetszetős, túlfűtött lett, szerintem élvezni fogjátok :D :3 Viszont a titkolózás sem maradhat ki belőle... Kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd, főleg az utolsó pár sorról. Más mondanivalóm most nincs, azt hiszem.

Kellemes olvasást! :) Xx

Chapter 208

 
Harry leül az ágyra, kezeimet az övéibe fogva, majd lehúz, hogy a lábára üljek.
- Kiabáltál valakivel? – kérdezem csendesen.
- Ha van valami, amit meg akarsz kérdezni tőlem, csak kérdezd.
Tényleg veszekedést akarok kezdeményezni vele, vagy megvádolni őt valamivel, amikor tényleg nincs rá okom? Egyszerűen csak lehetett volna mérges Steph-re, amiért Mollyt is meghívta ebédre korábban.
Az agyam mikroszkopikus része, amiben még fenn van tartva hely a józan észnek, megpróbál figyelmeztető jeleket küldeni az agyam többi részének, a helyet Harry tartja, és az összes dolog Harry. A nagyobb rész győz.
- Mindegy – mondom neki, mire ellazul.
- Jó, unom ezt a sok komoly témát. Nem találhatnánk más módot arra, hogy elfoglaljuk magunkat? – vigyora nevetséges, mégis ragályos.
- A szex minden, amire gondolsz?
Harry hátra fekszik az ágyon, egyik keze a derekamon van, a másik pedig a combom mögött, magára húzva engem. Felülök, mindkét combom az oldalainál van, majd Harry lehúz, így arcaink majdnem érintkeznek.
- Nem, más dolgokra is gondolok. Például azokra a kinyílt ajkakra körülöttem… – ajkai súrolják az enyéimet. Érzek egy leheletnyi mentát a leheletén, amikor megcsókol, elég erősen, hogy egy elektromos hullámot küldjön végig rajtam, de elég gyengéden, hogy még többet akarjak. – Az arcomra gondolok a lábaid közé temetve, miközben te… - felnyúlok és eltakarom a száját. Attól, ahogy nyelvét játékosan kidugja, hogy megnyalja a tenyeremet, gyorsan elhúzom.
- Eww – ráncolom az orromat, majd megtörlöm nedves tenyeremet a fekete pólójában.
- Csendes leszek – feleli lágyan, felemelve csípőjét a matracról, hogy nekem nyomja magát. – Az több, mint amit mondhatsz, persze – folytatja.
- Apám… – emlékeztetem őt sokkal kevesebb meggyőződéssel ezúttal.
- Ki nem szarja le? Ez a mi lakásunk, és ha nem tetszik neki, elmehet.
- Ne legyél goromba.
- Nem vagyok, de akarlak, és képesnek kellene lennem rá, hogy bármikor megkaphassalak, amikor akarlak – feleli, mire a szememet forgatom.
- Nekem is van ebbe beleszólásom, az én testemről beszélsz – úgy csinálok, mintha a szívem nem kalapálna, és mintha nem lenne az az ismerős fájdalom érte.
- Nyilvánvalóan, de tudom, hogy ha ezt csinálom – nyúl le kezével a testeink közé, aztán a nadrágom és bokszerem övrésze alá. – Látod, tudtam, hogy kész leszel, amikor arról beszéltem, hogy leszo…
Ajkaimat az övéihez nyomom, hogy elcsendesítsem őt, Harry pedig lenyeli zihálásomat, miközben ujjai engem súrolnak. Alig ér hozzám, szándékosan megpróbál kínozni.
- Kérlek – sziszegem, mire körém fonja kezét.
- Gondoltam – gúnyolódik, és lassan pumpál engem.
Túl hamar állítja meg mozdulatait, majd elmozdít testétől, hogy lefeküdjek mellé. Mielőtt panaszkodhatnék, felül, aztán megfogja a nadrágom tetejét, amibe úgy tűnik, annyira belehabarodott, és lehúzza a combomon. Felemelem magamat, hogy segítsek neki, amikor megmozdul, hogy levegye az alsónadrágomat.
Szó nélkül mutat nekem, hogy az ágy teteje felé mozduljak. Hátra tolom magamat a könyökeimet használva, majd a hátamon pihenek meg, amikor fejem megérinti a fejtámlát. Harry elvesz egy párnát és a fenekem alá teszi, aztán a hasára fekszik előttem, mindkét karját a combom köré fonva, kinyitva őket.
- Próbálj meg csendben lenni – vigyorodik el, mire elkezdem a szememet forgatni, amíg meg nem érzem őt szétválasztani a farpofáimat. Harry elkezd átmenni a bejáratomon a nyelvével, majd figyelmeztetés nélkül belém csúsztatja. Átnyúlok és elveszek egy díszpárnát, azt a sárgát, amit Harry rendszeresen förtelmesnek hív.
Eltakarom arcomat a párnával, arra használva, hogy elfojtsam önkéntelen zihálásaimat, amelyek elhagyják az ajkaimat, ahogy nyelve gyorsabban és gyorsabban mozog. A párna hirtelen elmozdul az arcomtól.
- Nem, nézz engem – utasítja Harry, mire lassan bólintok.
Az utasítását követve letekintek rá a combjaim között, haja rendezetlen és hátra van lökve, egy hullámban állva a homloka felett, egy különálló tincs leesik, csak azért, hogy újra hátra lökje, amikor lehajtja a fejét.
Figyelni őt, ahogy a nyelvét használja, hogy az ánuszomat dörzsölje, drasztikusan megnöveli az érzést, és biztos vagyok benne, hogy nem leszek képes csendben lenni, miközben enyhülésem lassú épülése elkezdődik. Egyik kezemmel eltakarom a számat, a másikat a fürtjeibe temetem, elkezdem mozgatni a csípőmet, hogy találkozzak a nyelvével. Egyszerűen csak túl jó érzés. Meghúzom a haját, és érzem őt nekem nyögni, ami közelebb és közelebb küld a…
- Erősebben – zihálja.
Mi?
Harry felnyúl a kezemhez, ami a hajába van fűzve, majd kezét az enyémre helyezi, hogy meghúzza a hajának a gyökerét. Azt akarja, hogy húzzam a haját?
- Csináld – vigyorodik el, aztán elkezd harapdálni a bejáratom körül. Meghúzom a haját, erősen, mire a szemei megrebbenve csukódnak össze. Amikor kinyitja őket, azok fényesek, égő zöld színűek. Megragadja tekintetemet, miközben látásom elhomályosul és egy pillanatra meg is szűnik. – Gyerünk, bébi – felel, észreveszem, hogy keze lenyúl a lábai közé, és már nem tudom tovább tartani. Alig érzem, hogy fogaim a tenyerembe vájnak, miközben elmegyek, még mindig a haját húzva.
Ahogy újra öntudathoz térek, érzem Harry súlyát mozgolódni, aztán lefekszik mellém. Kinyitom a szemeimet, az övéit pedig lehunyva találom, mellkasa fel-le mozog, légzése felületes.
Elkezdek felülni, majd megpróbálok a lábai közé kerülni.
- Én, uhm, én már kész vagyok – mondja nekem.
- Mi?
- Már elmentem – hangja rekedt.
- Ó.
Elereszt egy lusta, félig részeg mosolyt, majd feláll az ágyról. Nagy léptekkel a szekrényhez megy, kihúzva az alsó fiókját, kivéve egy fehér torna rövidnadrágot.
- Le kell zuhanyoznom és átöltöznöm, nyilvánvalóan – mutat a farmerja sliccére, ahol a fekete szín ellenére is tisztán látszik a nedves folt.
- Mit a régi szép időkben? – mosolyodom el, mire rám néz visszamosolyogva.
Harry az ágyhoz sétál, aztán egy puszit nyom a homlokomra, mielőtt megcsókolja az ajkaimat.
- Jó tudni, hogy még mindig ilyen jó vagy benne – feleli az ajtóhoz sétálva.
- Ez nem én voltam – emlékeztetem őt, mire megrázza a fejét, elhagyva a szobát.
Az ágy végében lévő ruháimért nyúlok, imádkozva, hogy apám még mindig a kanapén aludjon, ha nem és ébren van, akkor pedig hogy ne állítsa meg Harryt úton a fürdőbe. Másodpercekkel később a fürdőszoba ajtaja becsukódik, és felállok, hogy felöltözzek.
Úgy döntök, hogy megnézem a telefonomat, van-e hívásom Sandrától, miközben várok Harryre, hogy visszatérjen a zuhanyzásból. Nincs hívásom tőle. A kis boríték a képernyőm sarkában egy üzenetet jelez, talán Sandra elfoglalt és úgy döntött, ír nekem.
*Beszélnem kell veled.*
Felsóhajtok, ahogy elolvasom a küldő nevét, Zayn. Kitörlöm az üzenetet, aztán telefonomat visszateszem az asztalra. A kíváncsiság teljesen legyőz, miközben azon találom magam, hogy Harry telefonját keresem, a szívem kalapál, ahogy eszembe jut az utolsó alkalom, amikor a telefonjában szaglásztam. Az nem végződött jól.
Harry nem rejteget semmit. Nem tenne ilyet. Egy teljesen más helyzetben vagyunk most, mint korábban voltunk, csináltatott nekem egy tetoválást.
Csak nem fog elköltözni értem.
Nincs semmi, ami miatt aggódnom kell. Igaz?
Megnézem a szekrényt, miután nem látom az asztalon a telefonját, biztosan magával vitte a fürdőbe.
Nincs semmi, ami miatt aggódnom kell, csak stresszes vagyok és paranoiás.
Mielőtt elkezdeném megkérdőjelezni ezt, emlékeztetem magamat, hogy amúgy sem kellene átnéznem a mobilját, én dühöngenék, ha Harry ezt tenné velem. Bár valószínűleg azt csinálja, csak még nem kaptam el.
Kinyílik a hálószoba ajtaja, mire megugrom, mintha rajta kaptak volna valamin, amit nem kellene megtennem. Harry félmeztelen, a torna rövidnadrág van rajta, az alsónadrágja fekete vonala megmutatkozik, lábán nincs zokni.
- Jól vagy? – kérdezi, megdörzsölve a fehér törölközővel vizes haját.
Imádom, ahogy a haja feketének tűnik, amikor nedves, a zöld szemeivel való kontraszt olyan valami, amiről csak álmodozni lehet.
- Igen, ez nem volt egy hosszú zuhany – ülök le a székre.
- Siettem, hogy lássalak – hazudja.
- Éhes vagy, ugye? – mosolyodom el.
- Igen – vallja be egy szórakozott vigyorral.
- Gondoltam.
- Apukád még mindig alszik, itt fog maradni, miközben mi nem leszünk itthon?
- Eljössz? – nem tudom elrejteni izgatottságomat.
- Igen, azt hiszem. Ha béna, mint ahogy gondolom, hogy az lesz, csak egy éjszakát maradok.
- Oké – ragyogom, tudva, hogy nem fog elmenni korábban, csak fenn kell tartania a látszatot azzal, hogy panaszkodik erről. Harry megnyalja az ajkait, én pedig visszagondolok arra, amikor a lábaim között volt. – Kérdezhetek valamit? – teszem fel a kérdést neki. Szemei találkoznak az enyéimmel, és bólint.
- Igen? – ül le az ágyra.
- Amikor te… tudod, azért volt, mert a hajadat húztam?
- Mi? – nevet fel kissé.
- Amikor a hajadat húztam, tetszett? – pirulok el.
- Igen, tetszett.
- Ó – nem tudom elképzelni, milyen piros árnyalatú vagyok most.
- Ez furcsa neked? Hogy tetszett?
- Nem, csak kíváncsi vagyok – mondom neki őszintén.
- Mindenkinek vannak bizonyos dolgaik, amiket szeretnek szex közben, ez az egyik nekem. Bár nem tudtam ezt egészen mostanáig – mosolyodik el, egyáltalán nem befolyásoltan a témától.
- Senki nem csinálta ez még korábban? – ezt nehezen hiszem el.
- De, csinálták, de veled más.
- Ó – felelem tizedjére.
- Van valami, amit szeretsz és én még nem csináltam? – a kíváncsiság tiszta a szemeiben.
- Nincs, mindent szeretek, amit csinálsz.
- Igen, tudom, de van valami, amire már gondoltál, hogy megcsinálod, de még nem tettük meg?
Megrázom a fejemet.
- Ne legyél zavarban, bébi, mindenkinek vannak fantáziái.
- Nekem nincsenek – mondom neki.
Nem hiszem, hogy nekem vannak, semmi tapasztalatom nincs Harryn kívül, és nem tudok semmi mást azon kívül, amit már csináltunk.
- De igen, csak meg kell találnunk őket – mosolya kihívó, a gyomrom pedig megremeg.
- Pumpkin? – töri meg a beszélgetésünket apám hangja, és megkönnyebbülök, hogy hangja úgy tűnik, a nappaliból jön, nem a folyosóról.
Harry és én mindketten felállunk, hogy elhagyjuk a szobát.
- Elmegyek WC-re – mondom neki. Harry bólint, majd csatlakozik apához a nappaliban.
Amikor beérek a fürdőbe, Harry telefonja a mosdó szélén pihen. Nem tudom megállítani magamat. Azonnal a hívásnaplóba lépek, de nem mutat semmit. Újra megpróbálom, aztán az üzenetekre nézek. Semmi. Mindent kitörölt.