2018. szeptember 28., péntek

Hat

Helló! 😊
Bocsánat, hogy ilyen későn jelentkezem, teljesen elfelejtettem, mostanában elég káosz minden hetem... De a lényeg, hogy itt az új fejezet, és igyekszem majd az előzőnél is válaszolni a kommentekre. Az elején zárójelbe írtam annak a kajának a pontos nevét, mert fogalmam sincs, hogy jól fordítottam-e le, elég érdekesen hangzik 😀 Szerintem tetszeni fog nektek ez a rész, főleg a közepe és a vége élvezetes 😏 Egyébként még egy nyolcadik és egy bónusz rész lesz, aztán sajnos ennek is a végére érünk, de erről majd később. Élvezzétek addig ezt a fejezetet, egy hét múlva találkozunk ismét.
Kellemes olvasást! 😊😘



Hat
 
Kevesebb mint huszonnégy óra múlva Harry maga mögött húzza Louis-t Las Vegasban, a bal kezét fogva, végighúzva nagyujját a gyűrűn, amit nemrég adott neki. Mámorosak a szerelemtől, és érzik a közhelyes pillangókat rajzani körülöttük.
Délre értek Vegasba, egy érdekes étterembe mennek ebédelni útközben, így elkezdhetik a városnézést és felfedezni Vegas varázsát.
- Mit akarsz csinálni először? – kérdezi Harry Louis-tól, amint kint vannak. Louis körbe néz, majd végül válaszol.
- Menjünk az Eiffel-toronyhoz.
Elérik az Eiffel-tornyot, majd beszállnak egy liftbe, ami a tetejéhez viszi őket. Amint kilépnek a liftből Louis lélegzete elakad azon, milyen tökéletesen és lélegzetelállítóan néz ki Vegas ebből a magasságból. Több képet is készít a telefonjával, hogy emlékezzen erre a pillanatra, ahogy körbe sétálnak az emelvényen.
- Ez egy olcsó másolata a Párizsban lévő hídnak – feleli Harry, miközben egy korlátra mutat, amin lakatok vannak.
- Meg vagyok lepve, hogy tudsz erről, Harry – viccelődik Louis. – Ez aranyos, Harry. Egy része az egész Párizs-élménynek.
- Elrepülhetnénk Párizsba, és meglesz az igazi élmény most – feleli Harry lazán.
Louis csak a szemei forgatja, majd megfordul, hogy élvezze a kilátást. Harry átöleli Louis-t hátulról, lehajtva fejét Louis nyakába, kis csókokat nyomva oda. Louis ellazul, és tovább folytatja látvány feldolgozását.
Eltelik néhány másodperc, mire Louis-nak újra elakad a lélegzete, amikor Harry hozzányomódik, és megérzi, milyen keménnyé vált Harry. Louis megpróbál kibújni Harry karjai közül, de Harry szorosabbá veszi fogását, még jobban hozzányomódva.
- Annyira akarlak, Lou… Mindig olyan jól nézel ki, és most megölsz – suttogja Louis fülébe, akit tehetetlenül kiráz a hideg alatta. Louis nem tud ellenállni annak, hogy közelebb hajoljon Harryhez. Nyel egyet.
- M… még mindig más dolgokat kell megnéznünk és ennünk…
- Én inkább valami mást ennék – suttogja Harry mély hangon, lágyan megszívva Louis nyakát.
Louis végül elhúzódik Harrytől azért, hogy kontrollálja magát, aztán végigsétálnak az úton, több Elvis imitátort is látva, illetve fiatal párokat, akik ki-be sétálnak a huszonnégy órás kápolnákba.
Harry behúzza Louis-t egy üzletbe, aminek a The Chocolate Box a neve. Mindenféle csokoládét megkóstolnak, ami a boltban van, amíg a hasuk el nem kezd fájni. Louis nevet Harry gyerekes viselkedésén, amikor grimaszol egyet, miután megeszik egy keserű csokoládé szarvasgombát (bitter chocolate truffle).
Éppen mielőtt az este elkezd lenyugodni, Louis könyörög Harrynek, hogy menjen el vele a High Roller-re, hogy láthassák a naplementét és a várost kivilágítva. Amikor elérik az óriáskerék tetejét, a nap végre lenyugszik. Louis Harry oldalához bújik. Harry egy lágy csókot nyom a homlokára.
- Örülök, hogy ezt csináltuk ma. Annak is örülök, hogy igent mondtál a házassági ajánlatomra – feleli Harry végig simítva kezét Louis haján.
- Szeretlek – válaszolja Louis, közvetlenül Harry zöld szemeibe nézve. Harry elmosolyodik és azt mondja:
- Szeretlek.
Louis látja, hogy Harry boldog, és ez minden, amit valaha is kérhetne. És Harry ugyanúgy érez. Boldoggá teszi Louis-t, Louis pedig boldoggá teszi őt. Ez olyan valami, ami ritka volt neki. De többé már nem az.



Elmennek vacsorázni, majd visszaindulnak a szobájukba. A szexuális feszültség köztük olyan sűrű.
Harry kinyitja a szobaajtójukat, gyorsan belökve, majd becsapva azt azzal, hogy Louis-t hozzányomja, csókokkal megtámadva őt. Harry elkezdi végigcsókolni Louis nyakát, megtalálva gyorsan az édes pontját. Louis végig harapja Harry alsó ajkát, nyöszörögve a szájába, aztán Louis lecsúsztatja kezét a nadrágjába, hogy megérintse magát, mert nem bírja már tovább.
Harry elüti Louis kezét, lefogva azokat az oldalainál, Harry Louis-hoz van nyomódva. Harry elengedi Louis kezeit, így az egyikkel megszorítja Louis seggét, a másikkal pedig meghúzza a haját. Louis kezd megőrülni. Minden gondolatát elfogyasztja Harry, csak Harryre tud gondolni. És Harry, ó, megérinti Louis-t most. Harry imádja fel-le húzogatni kezét Louis hosszán, elfordítva, nyomást hozzáadva, és tudva, hol érjen hozzá nagyujjával, hogy attól Louis remegjen.
- H… Harry, mmm. H… arryy, ha tovább… – nyögi Louis. Harry elveszi a kezét, majd az ágy felé vezeti Louis-t. Louis megfogja Harry pólóját, lehúzva őt magával az ágyra. – Cs… csinálj valamit, k… kérlek – nyöszörög Louis. Harry elvigyorodik, imádva, hogy milyen kétségbeesett érte.
Louis nyögdécsel, aztán elkezdi kigombolni a saját és Harry nadrágját is. Harry hátra húzódik elég messzire ahhoz, hogy ő is és Louis is megszabadulhatnak a pólóiktól és kiléphetnek a nadrágjaikból. Amint levették a pólóikat, Harry felemeli Louis-t, majd elkezdi megszívni és megcsípni a mellbimbóit, hogy azok kemények legyenek. Louis határozottan megfogja Harry haját és meghúzza azt, amitől Harry felnyög a mellkasánál.
Louis elmondja Harrynek, hogy tegye le és üljön az ágyon, amíg ő átkutatja a táskájukat, hogy megtalálja az óvszert és a síkosítót. Amint mindkettő megvan, Louis az ágy felé sétál, aztán leteszi az éjjeliszekrényre az óvszert és a síkosítót.
Louis letérdel vőlegénye előtt, és leveszi az alsónadrágját. Megfogja Harry farkát, aztán elkezdi fel-le húzogatni, amíg el nem kezd keményedni. A szájába veszi, ajkait fel-le mozgatja rajta, a nyelvét használja, hogy nyomást adjon hozzá az alsó részhez. Harry elkezdi Louis nevét nyögni és néhány vulgáris szót. Hátra hajtja fejét, amikor érzi, hogy farka vége megüti Louis torkának hátsó részét.
- Baszki, nem fogom sokáig bírni, ha ezt így folytatod – nyögi Harry. Louis hátra húzódik, aztán Harry lágyan megszívja Louis farkának elejét. – Azt akarom, hogy megdugd a számat.
Louis szemei kitágulnak, majd megmarkolja az ágyneműt összezavarodottan, de izgatottan.
- M… Mi, te mit…
- Csinálj akármit, amit akarsz a számmal, Lou.
Aztán Harry szájába veszi Louis farkát, amíg az el nem éri a torkát. Louis szemérmetlenül felnyög, és arra számít, hogy Harry tovább folytatja, de a szája mozdulatlanul marad, dúdolva farka körül.
- H… Harry.
Ő vigyorogva hátra húzódik.
- Nem leszek könnyed veled ma este.
Aztán Louis magára húzza őt türelmetlenül. Kis mozdulatokkal kezd el kísérletezni, végül egy kielégítő ritmusba kerül. Louis Harry szájába lökődik, aki mohón tágra nyitja azt. Louis ökölbe szorítja Harry haját, a nyomás pedig elsöprő. Louis így folytatja tovább, és Harry meg tudja mondani, hogy nemsokára el fog menni, ezért visszahúzódik.
- Hmm, tetszett ez, ugye? – kérdezi Harry.
Louis bólint, képtelenül arra, hogy szavakat mondjon ki. Ugyanakkor Harry Louis-ba helyezi egy ujját. Louis reakciójára koncentrál, tudva, hogy ez már rég volt. Nem sokkal később Harrynek három ujja van Louis-ban, szándékosan elkerülve édes pontját. Louis vonaglik, majd azt motyogja:
- Szükségem van rád. Meg akarlak lovagolni.
Harry segít Louis-nak, ahogy farkát Louis bejáratához igazítja. Elkezdi ringatni a csípőjét, hogy ettől farkával ott körözzön. Louis szája elnyílik élvezetében.
- Kérlek – zihálja.
Harry bólint, aztán Louis leereszkedik Harry farkára, érezve az égető gyönyört. Harry felnyög, a kezeit mozgatva, hogy megfogja Louis csípőjét. Meglepő módon Louis lenyomja Harry kezeit.
- Nem érhetsz hozzám. Érintetlenül akarok elmenni.
Harry szemei kitágulnak, farka megrándul. Szája elnyílik, ahogy elégedett zihálások és morgások hagyják el azt.
- Mozogsz? – kérdezi Louis lélekszakadva.
- Nem – válaszolja Harry. – Azt csinálom, amit akartál. Dugd meg magadat rajtam.
Louis érzi magát még jobban megkeményedni, aztán majdnem teljesen felemeli magát, mielőtt újra visszaengedi testét lefelé.
- Olyan jó érzés – nyögi Louis, amikor Harry teljesen benne van.
Harry nyöszörög a farkát körülvevő hőtől és a gyönyörű fiúja arcán lévő kifejezéstől. Louis elkezd előre-hátra ringatózni a csípőjével Harry farkán. Néhány perc után Louis addig emelkedik fel, amíg csak Harry teteje van benne, aztán lassan lesüllyed, amitől Harry kienged egy meglepett nyöszörgést. Louis lassú tempót tart meg, élvezve magát, miközben csipkelődik Harryvel.
- B… baszki… gyorsabban – nyögi ki Harry.
- Nem – feleli Louis makacsul.
Néhány lökés után Louis elfárad.
- O… oké, Harry, kérlek.
Harry szemei sötétebbé válnak.
- Mit akarsz?
- Téged.
Harry a száját húzza.
- Legyél konkrétabb.
Louis nyel egyet.
- Téged felül.
Harry elkezdi lökni magát, mire Louis megnyalja az ajkait.
- Folytasd – rendeli el Harry.
- Azt mondtam, azt akarom, hogy…
- Feküdj a hátadra – ezzel Harry megfordítja magukat.
Louis, majdnem ösztönösen, széttárja lábait Harrynek, aki keményen küzd azzal, hogy ne élvezzen el pontosan ott. Durván csókolja meg Louis-t, mire ő amilyen türelmetlen ember, lábait Harry köré fonja és hozzányomja magát. Farkuk összedörzsölődik, Louis pedig behajlítja hátát.
- Olyan csodálatos vagy, Louis – bókol Harry. Folyamatosan értelmetlen, édes dolgokat mond Louis-nak, aztán újra vággyal telik meg. – Emlékeztetsz, hogy mit akarsz? – kérdezi Harry.
- K… kérlek, csak…
- Azt akarod, hogy öntudatlanra dugjalak? Keményen ebbe az ágyba dugjalak?
- I… Istenem, kérlek. Igen, dugj meg.
Aztán Harry megfogja Louis-t, belé hatolva. Louis felkiált élvezetében. Harry felmordul, ahogy Louis szorosabbá válik körülötte. Louis megpróbálja hátra mozdítani a csípőjét Harrynek, azt akarva, hogy mélyebben legyen. Harry teljesíti, Louis meg felkiált. Harry megbizonyosodik róla, hogy minden egyes lökés ugyanazt a helyet üti meg.
- Ó, Harry, baszki, csak… gyorsabban, ó, Istenem, kérlek…
- Imádod ezt, imádod a farkamat.
- Igen… ó, baszki, igen, imádom, annyira nagyon imádom – nyögi ki Louis.
- Igen, pont úgy, pont úgy, pontosan ott – feleli Harry, ahogy felgyorsul, mélyen behatolva.
Louis figyelmeztetés nélkül élvez el, felkiáltva még egyszer utoljára, Harry pedig pontosan ott megy el. Ott feküdnek, zihálva. Harry késznek érzi magát, míg Louis még mindig az élvezet homályában van. Harry Louis alá fonja karját, hozzásimulva.
- Annyira nagyon szeretlek, Lou. Te teszel boldoggá – feleli Harry lágyan. Louis megfordul, hogy szemben legyen vele.
- Szeretlek. Annyira nagyon szeretlek.
Majd ezzel elalszanak együtt.

2018. szeptember 21., péntek

Öt

Helló! 😊
Már itt is van az új fejezet, amiben hatalmas a boldogság, ennyit elárulhatok előre 😉 A végén a pontos mondatot, ami elhagyta Louis száját, illetve azt a két szót külön, zárójelbe leírtam, mert úgy rímel tényleg, csak hogy érthető legyen teljesen. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményeitekre, úgyhogy írjatok bátran 😊 Más mondanivalóm szerintem nincs, kitartást kívánok a sulihoz mindenkinek! 💪 Egy hét múlva találkozunk!
Kellemes olvasást! 😊😘



Öt
 
Egy elég nagy helyiségben vannak, ami tele van kerek asztalokkal és emberekkel. Az asztalok fehér anyaggal vannak bevonva, és szokatlanul nehéz függönyök vannak a kis ablakokon. Az ünnepség nem puccos, Louis pedig meglát egy jelet, miszerint később lesz egy koncert. A helyiség hihetetlenül ismerősnek tűnik Louis-nak, de nem gondolkozik sokat rajta. Harry egy asztalhoz vezeti Louis-t, ami valamennyire közel van a színpad elejéhez. Louis-nak végül igaza lett, és éppen időben érnek oda. Szerencsére le voltak foglalva a helyek Harrynek és neki, aztán leülnek. Harry könyveiből egy halom van asztal közepén, majd Harry elkezdi aláírni mindegyiknek a belső borítóját. Nem meglepő módon Harry egy pillantást sem vet a többi emberre, akik az asztalnál vannak elhelyezve.
- Szóval kik azok a szerencsés emberek, akik megkapják a könyvedet? – kérdezi Louis az asztalra helyezve könyökeit. Harry véletlenül elejti a könyvet, amit tart.
- Erm, csak random emberek. Szó szerint bárki, aki úgy dönt, hogy felveszi az asztalról.
Louis bólint.
- Ugyanez a dolog történik azokkal a könyvekkel is, amik a többi asztalon vannak?
Harry körbenéz, megpróbálva találni valakit, akivel korábban beszélt. Szemkontaktust létesít egy Danny nevű sráccal, aki a szervezéssel dolgozott, aztán Harry jelez neki, hogy jöjjön ide. Visszafordul Louis-hoz.
- Igen, ugyanaz. Megnézheted őket, ha akarod…
- Szia, Harry. Szükséged van valamire? – szól közbe Danny, hirtelen megbánva, hogy így tett.
- Igen, igazából – pillant rá Harry. – Megmutatnád Louis-nak, hogy melyik könyveket nézheti meg? – feleli Harry hideg hangon. Danny kapkodva bólint, megértve, hogy mire gondol Harry.
- Persze. Bármit. Um… Louis, követnél engem?
Danny elköveti azt a hibát, hogy megérinti Louis vállát, mire Harry megköszörüli a torkát, egy fenyegető nézést küldve neki. Harrynek csak arra van szüksége, hogy eltereljék Louis figyelmét egy ideig, így megteheti azt, amit meg kell tennie.
Őszintén szólva Louis-nak fogalma sincs, miért viselkedik Harry ilyen nyugtalanul mostanában, de tudja, hogy az a legjobb, ha nem kérdezi meg most. Kínosan felkel, hátra lökve a székét, ami kaparó hangot hallat a padlón, az egyetlen zaj, mely megtöri a csendet.
Csak követi Dannyt, találkoznak valaki más írókkal, de nem figyel túlságosan. Ebben a pillanatban jobban aggódik Harry miatt, de majd később rákérdez. Átpillant Harryre, majd figyeli, hogyan veszi fel a tollát és teszi le frusztrációjában. Gondolatai félbeszakadnak Danny miatt, aki elmozdítja fókuszát Harrytől.
Néhány perccel később Danny elmondja Louis-nak, hogy vissza kellene mennie leülni, mert az ünnepség hamarosan kezdődik. Louis megköszöni neki, aztán az asztalhoz indul.
- Mondtam neked, hogy a segged nagyszerűen néz ki ma, ahogy mindig is? – suttogja Harry Louis fülébe.
Louis őrült módon elpirul, az ünnepség pedig gyorsan eltelik. Harry kap egy szalagot, amiről tudja Louis, hogy Harry ki fogja dobni később. A házigazda szívesen lát bárkit, aki maradni szeretne, de akár el is mehetnek. Louis feltételezi, hogy indulni fognak, így felajánlja, hogy elmegy a ruhatárhoz és elhozza a kabátjaikat. Harry úgy tűnik, mint aki a világ legnagyszerűbb hírét kapta meg az előbb, és azt mondja:
- Jó, ne siesd el.
Louis úgy gondolja, hogy Harry furán viselkedik megint. Elhozza a kabátjaikat, a helyiség pedig, ami egyszer tele volt, most teljesen üres. Vagyis az asztalok még mindig ott vannak, Harry meg ül, idegesen rágva a körmeit. Hozzásétál Louis, lágyan megszorítva a vállait.
- Jól vagy, Harry? Úgy tűnik, hogy…
- Lou… én… Csak… – Harry felkel és vesz egy mély levegőt. Tenyerei izzadnak, így megtörli őket a nadrágjában. – Szerintem le kellene ülnöd vagy… nem. Állj. Jó, ha állsz? Én…
Louis félbeszakítja őt.
- Lélegezz. Beszélhetünk erről később…
- Nem! – feleli Harry kicsit hangosan és kétségbeesetten. – Sajnálom, nem hangoztam durvának, ugye? Én…
Louis még soha nem látta őt ilyennek, és körültekintő azzal kapcsolatban, hogy mi történik.
- Semmi rosszat nem csináltál. Jól csinálod. Beszélni akarsz? – feleli Louis bátorságot öntve belé, miközben megpróbálja negatív gondolatait távol tartani. És ó. Talán ezért nem akar csinálni Harry semmit Louis-val. Louis elmondja magának, hogy fogja be és ne ugorjon következtetésekbe.
Harry idegesen végighúzza kezét a haján, a zsebébe téve kezét és megkönnyebbülve lehunyva szemeit. Óvatosan nyúl a kartotéklapért a doboz helyett, majd széthajtja a papírt.
- Soha nem voltam jó abban, hogy kimondjam ezeket a dolgokat hangosan – áll meg Harry, felnézve Louis-ra, aki visszatartja a lélegzetét. Kitágult szemei azt jelzik Harrynek, hogy folytassa a beszédet, mert tudja Harry, hogy Louis mire gondol. És nevetséges, hogy Louis félreérti az eljegyzését a szakítás miatt. – Tessék – feleli Harry, kinyitva Louis kezét és belehelyezve a lapot. – Elolvashatod később, de úgy gondolom, hogy… én… Lesz a The Fray? Tudod… egy koncert itt. Pontosan ezen a helyen.
Louis nem figyel arra, hogy mit mond Harry, mert arra fókuszál, hogy elolvassa a kártyát gyorsan, keresve a „vége” vagy „szakítás” szavakat, hogy azok nekiugorjanak. Amikor nem találja ezeket a szavakat, idegesen kihajtja a kártyát és felnéz Harryre.
Ó. A The Fray. Louis felfogja, hogy mit mondott Harry, miközben Harry idegessége megsokszorozódik minden eltelt másodperccel.
Louis azonnal felismeri a helyet. Nem csoda, hogy miért tűnt neki ismerősnek. Pislog és ellazul. Most már összezavarodott, hogy miért küzdött a beszéddel Harry. Louis Harry előtt áll, az egyetlen dolog köztük pedig Harry széke, amit nem lökött el.
- Ez az egyetlen ok, amiért eljöttem erre a hülye ünnepségre – teszi a kezét Harry a fekete, összehajtható székre, meglökve azt, azt mondva: maradj itt. Aztán Harry gyorsan a színpadhoz szalad. Louis szeretettel vonja össze szemöldökeit, majd kiengedi karba tett kezeit. – Szóval, uh. Ahogy mondtam. Nem vagyok jó a szavakkal. De azt akarom, hogy tudd, hogy… ha te… – beszél összefüggéstelenül Harry, keresztezve kezeit a háta mögött, csak hogy szétszedje őket és előre lóbálja őket. – Elmehetsz az autóhoz és többet nem fogom megemlíteni. Vagy idejöhetsz és ide kellene sétálnod, és ez a hülye szar… Beszélhetünk róla később. Ha akarod…
Louis lágy hangon szól közbe.
- Nem vagyok biztos benne, mire gondolsz…
Harry kinyitja a száját, és ez az. Eljött az idő.
- Van egy könyv egy széken – kezdi el Harry, majd egy székre mutat szemben Louis-val.
Louis követi Harry ujjának irányát, és megtalálja Harry egyik könyvét ott feküdni. Felveszi a könyvet, és érzi a feszültséget növekedni. Fogja a könyvet, egyik kezével alatta, a másikkal felette. Habár Harry az egyik színpadon van, most kisebbnek érződik Louis-nál.
- Nyisd ki – feleli Harry. És úgy érzi, mintha nem kapna levegőt. Louis-nak fogalma sincsen, Harry szíve meg majdnem kiugrik a mellkasából bármelyik pillanatban.
Louis kinyitja a könyvet egy véletlenszerű oldalon, mivel Harry nem határozta meg pontosan. Az oldalak üresek. Louis átlapozza az utolsó néhány oldalt, és mindegyik üres. Van néhány összehajtogatott lap a sarkánál a könyv eleje felé, amihez odalapoz Louis. Harry idegesen nyel egyet, soha le nem véve szemeit Louis-ról. Amint Louis azokhoz az oldalakhoz ér, Harry könnyes szemekkel és egy szájhoz kapott kézzel találkozik. A könnyeken át, melyek elhomályosítják látását, Louis meglátja a szavakat.
„Légy egy új fejezet kezdete az életemben.
Összeházasodsz velem, Louis Tomlinson?”

Louis óvatosan az asztalra dobja a könyvet, majd felszalad a színpadra, mielőtt Harry bármit is tehetne. Átszalad a színpadon Harry karjaiba ugorva, aki pedig elkapja őt. Harry körbe forgatja, aztán leteszi Louis-t, hogy ajkait az övihez nyomja.
Az ő Louis-ja.
- Louis – leheli Harry.
A csók nem tart sokáig, mert mindkettőjük túlságosan mosolyog. Harry keze átöleli Louis derekát, olyan közel húzva őt, amennyire csak lehetséges. Louis kezei közé veszi Harry arcát, majd feláldoznak egy pillanatot arra, hogy egymás szemeibe nézzenek. Louis sír most már, kuncogva és megpróbálva megszabadulni a könnyeitől, de azok folyamatosan lecsúsznak az arcán. Harry újra felveszi Louis-t, ezúttal a falhoz nyomja őt, elmélyítve a csókot. Louis csapdába esett a fal és Harry között, és csak Harryre tud gondolni, és arra, mennyire azt akarja, hogy megérintse őt Harry. Harry tovább csókolja őt egy ideig, amíg hátra nem húzódik levegő után kapkodva. Louis zihál, Harry pedig megnyalja az ajkát vággyal figyelve Louis-t.
- Ez az első dolog, amit csinálni fogunk, miután megkérdeztem, hogy összeházasodunk-e? – vigyorodik el Harry hátra lépve. Louis a szemeit forgatja, megütve őt. – Menjünk ki innen – feleli Harry, aztán kézen fogja Louis.



Egy félórányi autóúttal később Harry azt ordítja, „megházasodok!” a torkaszakadtából. Louis nevet és hátra dönti fejét a Brooklyn Promenade-ra. Egy csoportnyi zenész kezd el játszani egy könnyed ritmusú zenét a hegedűiken, de Harry megfordul, nem annyira elégedetten, mire abbahagyják. Louis megdörzsöli Harry hátát azt mondva:
- Légy kedves.
Harry a szemeit forgatja, majd megszorítja Louis segét.
- Harry! Emberek vannak itt… – Harry elcsendesíti Louis-t egy hanyag csókkal.
- Mi a következő? Virágokat és egy doboz csokit fogsz kérni?
Louis kienged egy nevetést, majd lassan Harry kezéért nyúl, amit ő boldogan elfogad. Aztán Harry megáll léptében, rájőve, hogy még nem adta oda a gyűrűt Louis-nak. Baszki. Hogy felejthette el a legalapvetőbb dolgot?
- Uh, Louis, elfelejtettem, um… – Harry fontolóra veszi, hogy leereszkedik az egyik térdére, de tényleg, tényleg nem akar. Vagy legalábbis nem a többi ember előtt, akik sétálnak. Egy privátabb helyre vezeti Louis-t, majd vesz egy mély levegőt, mielőtt egy térdre ereszkedik.
- Ne itt! – kiált fel Louis, mire Harry felkuncog azon, hogy hogyan gondolhatja most azt Louis, hogy le fogja őt szopni.
Térde megpihen a füvön, aztán kinyitja a dobozt, kiszedve a gyűrűt. Louis eltakarja száját a kezével, mert ez az érzés elsöprő.
- Ó, Istenem… Azt hittem… Nem akartam… – dadogja Louis.
Harry lassan az ujjára húzza a gyűrűt, az pedig tökéletesen ráillik. Összeházasodnak. Eljegyezték egymást, és lehetetlennek tűnik az, hogy Harry nem fogja ezt megbánni. De az egyetlen dolog, amit megbánhat Harry az, hogy lekoptatta Liamet.
Harry feláll, aztán megcsókolja Louis-t újra, mert soha nem tud betelni vele. Louis elhúzódik.
- Persze, hogy összeházasodok veled, Harry… Csak azért, mert rímel. („I’ll marry you Harry”, marry – Harry)

„Mindannyian bolondok vagyunk a szerelemben.” – Jane Austen, Büszkeség és balítélet

2018. szeptember 14., péntek

Négy

Sziasztok! 😊
Hű, de káosz volt ez a hét, majdnem elfelejtettem, hogy hoznom kell az új részt, de itt van 😀 Ez a fejezet most még rövidebb, mint a többi, ez ilyen átvezető rész, de szerintem tetszeni fog nektek, főleg azért, hogy milyen terve van Harrynek 😉 Kíváncsi  vagyok, mi lesz majd a véleményetek, kis aranyos ez a rész 😊 És igyekszem majd az előző fejezet kommentjeire is válaszolni, kicsit el vagyok havazva most 😅 Egy hét múlva találkozunk!
Kellemes olvasást! 😊😘



Négy
 
Harry utál mindent. Biztosan ez Harry eddigi legrosszabb ötlete. Azt kívánja, bárcsak soha ne mondta volna el Liamnek. Tudta, hogy Liam megpróbál majd beleszólni. Ő Liam. Persze, hogy tönkretesz mindent. Így Harry úgy dönt, elmegy a hasztalan csemegeboltból, ahol Liammel kellene találkoznia, majd ír neki.
*Lemondalak, szia.*
*Mi?? Majdnem ott vagyok.*
*Nem.*
*Ne már, kérlek!*

Harry figyelmen kívül hagyja az üzenetet, de a képernyője ismét felvillan.
*A… tesódért?*
*Kapcsolat blokkolva*

Harry elvigyorodik, majd telefonját a mellette lévő ülésre dobja a kocsiban. Ezt egyedül kell csinálnia, kizárt dolog, hogy Liammel választ valamit. Így újra felveszi a telefonját, kikeres egy ékszerüzletet, és elkezd vezetni.



Két órával később Harry végre megtalálja a tökéleteset. Meglátja az üveg mögött és megveszi a helyszínen. Abban a pillanatban, hogy a kilences méretű, fehérarany fémet a kezében tartja, tudja. Ez az.



Egy tompa kanapén ülve Harry újragondolja, hogy megint lerázza Liamet.
- Egy musical. Egy flash mob! – javasolja Liam, szándék nélkül intve kezeivel a levegőben.
- Kurvára viccelsz velem – feleli Harry arcával a kezeiben.
- Egy romantikus szerenád a csillagok alatt…
- Próbálj meg olyan ötletekre gondolni, amik nem szarok, talán? – sóhajt fel Harry.
Liam megpróbál segíteni Harrynek, de Harry minden egyes ötletét lelövi. De ki hibáztatná őt?
- Mi van, ha… – kezdi el Harry, mire Liam elszántan hallgat. – Ó, felejtsd el.
- Nem, folytasd. Mit akartál mondani? – kérdezi Liam.
Harry megharapja az ajkát, aztán elmondja neki. Liam felugrik, és megöleli Harryt. Harry ellöki Liamet egy undorodó nézéssel, azt mondva:
- Ne csináld ezt.
Liam szerint Harry terve tökéletes. Liam egyetért és büszke.
- Mikor fog megtörténni ez a zseni terved? – kérdezi Liam.
- Néhány nap múlva? – feleli Harry bizonytalanul. Liam felhúzza szemöldökeit.
- Néhány nap? Biztos vagy benne? Úgy értem…
- Biztos vagyok benne – csattan fel Harry. – Megcsinálnám most, ha lehetne. De nem lehet. Lehet… De meg akarom csinálni…
- Értem. A te döntésed. És rendben leszel, nem számít, mi történik – biztosítja őt Liam, tudva, hogy Harry kezdi elveszíteni a fonalat.
- Ja – sóhajt fel Harry, kezeiben tartva a gyűrűt.



- Jön valaki fontos, hogy megnézzen ott téged? – kérdezi Louis felvéve a kabátját.
Harry megrázza a fejét, aztán lenéz. Bal keze elkezd izzadni attól, hogy a zsebében van, folyamatosan ellenőrizve, hogy megbizonyosodjon róla, a doboz még mindig ott van.
- Csak egy újabb díjátadó ünnepség dolog – válaszolja Harry, hangja feszült. Louis elvigyorodik.
- Úgy tűnik, egy kicsit még mindig ideges vagy, még akkor is, ha folyton díjakat nyersz. Egy hihetetlen író vagy. Ne felejtsd ezt el – aztán Louis egy kis csókot ad Harrynek, aki megpróbál nem ott meghalni. Louis-tól még mindig pillangók vannak a hasában.
Harry megdörzsöli Louis hátát, majd elkezdi csókolni a nyakát. Louis lágyan hátrál egy nevetéssel.
- Mennünk kell, vagy különben elkésünk.
Harry bólint, megfogva a kulcsait, de aztán kiböki, hogy:
- Találkozzunk a kocsiban. Én… uh… használnom kell a mosdót.
Louis bólint, összezavarodottan Harry szóhasználatától, majd kisétál az ajtón egy kis mosolyt küldve Harrynek.
Harry felnyög, és azon gondolkozik, mi a fenéért ilyen ideges. Elmegy a mosdóba, vizet fröcskölve az arcára. Köröz a vállaival egy buzdító beszédet adva magának, és újra biztosítja magát, hogy Louis szereti őt.
Harry tudja, hogy Louis igent fog mondani. Igaz?

2018. szeptember 7., péntek

Három

Helló! 😊
Hoztam is az új részt, ami... hát elég érdekes, számomra kicsit fura dolgok vannak benne, főleg az elején, a közepe és vége viszont nagyon élvezetes 😉 Kíváncsi vagyok, mi lesz a véleményetek majd. A jövő héten nekem is megkezdődik az egyetem, az utolsó félév, ha minden jól megy, és úgy néz ki egyelőre, hogy a pénteki frissítés marad továbbra is, hogy a nap mely részén, azt nem tudom még, szerintem változó lesz. Akiknek pedig már elkezdődött a suli, kitartást kívánok, ez a tanév is el fog repülni 😀💪 Egy hét múlva találkozunk!
Kellemes olvasást! 😊😘



Három
 
Hetekkel később



Louis diplomaosztójának napja elérkezett, Harry pedig nem is lehetne boldogabb. Illetve, amíg nem kell végigülnie a ceremóniát Louis anyja mellett. Kibékültek már, és sikerül kijönniük egymással Louis kedvéért. Harry csodálja Davidet, amiért képes elviselni a nőt. Ő boldogabb ember most már, ami azt jelenti, hogy Louis is boldogabb. Liam távol volt a feleségével, és (Harry szavaival élve) egy „ostoba és hülye” kézzel írt kártyát küldött Louis-nak, benne pénzzel.
Harry tudta, hogy ez a nap keserédes lesz Louis számára. Olyan barátságokat kötött itt, amiket sosem fog elfelejteni. Olyan barátságokat, amelyeket Harry elég méltónak talált ahhoz, hogy egyáltalán lélegezzenek Louis körül. Amikor Harry találkozott velük, képes volt beszélgetésbe elegyedni velük anélkül, hogy túlságosan védelmezőnek tűnjön Louis miatt és kimértnek. (Legalábbis ezt gondolta.) Harry új abban a gondolatban, hogy a bulikon kívül szocializálódjon. Néhány dologban ügyetlen, de dolgozik rajta. Mindannyian elmentek valamilyen filmnek megnézni a premierét, aminek Harry már elfelejtette a címét, és csak arra emlékszik, hogy Louis barátai folyamatosan azzal ugratták őket, hogy „cukik”. Ettől Harry hányni akar belül, mert olyan buta ez a szó. Harrynek igazából szembe kellett szegülnie a kísértéssel, hogy a fejükre öntse a szódát, mert olyan furcsák voltak.
Amikor ezt mondták, csak arra emlékeztette ez Harryt, hogy Louis néha milyen ártatlannak tűnhet. És az őrületbe kergette őt az, hogy nem szexeltek Liam esküvője óta. Egyszer sem.
Nyilvánvalóan nem bírták ki és kiverték egymásnak és leszopták egymást. De ennyi. És valamilyen oknál fogva az, hogy boldognak látja Louis-t, felizgatja Harryt. Louis mosolya és öröme egyenesen Harry nadrágjába megy. Harrynek ki kell mentenie magát, hogy Louis anyja ne vegye észre a szemmel látható dudort a nadrágjában. Gondoskodik a problémájáról, majd sikerül kibírnia a napot anélkül, hogy egy újabb (látható) merevedése lenne.
Mindannyian elmennek az ünnepi vacsorára, Harry pedig beszélget néhány random emberrel, akik elég normálisak. Louis elfoglalt azzal, hogy megpróbáljon annyi időt összeszorítani a barátainak, amennyit csak tud. Harry nem féltékeny (ezt mondja magának), és élvezi az estét anélkül, hogy túl sokat aggódna. Ez nem állította meg őt attól, hogy megbizonyosodjon róla, Louis a látótávolságán belül van mindenkor. Csak megtartja a távolságát. Az emberek itt tisztelik azt a tényt, miszerint Louis foglalt. Harry ellazulhat egy kicsit.
A vacsora véget ér, aztán az összes felnőtt átmegy egy másik helyiségbe, a végzősök a nagyobb helyiségben maradnak. A fények elhalványulnak, a zene pedig elkezd lejátszódni a hangszórókban. Harry tudja, hogy kínozza Louis-t. Ott van ez a vágyakozás az arcán, mert szüksége van Harryre. Louis utálja Harryt, amiért annyira rohadtul vonzó.
Louis gondolatai félbeszakadnak, amikor Harry arckifejezése megtelik összezavarodottsággal és sokkal. Aztán Louis meglátja Trevort. Kibaszott Trevor. Trevor. Trevor nagyon részeg, egy asztalon áll, teljesen más dalt énekelve, mint amit lejátszanak. Miért van itt egyáltalán? Ki tudja?
Harry odasétál Louis-hoz, majd köré fonja karját. Harry nem utálja Trevort. Egyáltalán nem.
- Meghívtad őt anélkül, hogy elmondtad volna nekem? – kérdezi Harry nyugodtan maradva.
- Ó, Istenem, nem. Fogalmam sincs, miért van itt.
Louis Harry nyakába temeti arcát. Egyszerűen imádja, ahogy Harry védelmező lesz, amikor róla van szó. De akkor sincs fogalma róla, hogy hogy és miért van itt Trevor. Már évek teltek el. Louis Trevorra néz, Harry Louis-ra néz, aztán Trevor meglátja Louis-t, és azt kiabálja:
- Te – majd integet.
Louis kínosan visszainteget. Harry a szemeit forgatja, majd tudni akarja, miért van itt Trevor. Trevor azt válaszolja, hogy van egy barátja, akinek van egy barátja, és így tovább, aki szintén most diplomázott. Leugrik az asztalról, kinyújtva karját, hogy megrázza Harry kezét.
- Nem, köszi – próbálja meg udvariasan mondani Harry.
- Még mindig utálsz engem? – mossa össze szavait Trevor. – Ne legyél féltékeny vagy valami. Persze, tetszett Louis…
- Fogd be – csattan fel Harry, készen arra, hogy elsétáljon tőle, hogy elkerülje a bajt.
- Nem, nem. Én csak… Louis soha nem volt belém esve…
- Mondj még egy dolgot és eltöröm a nyakadat – figyelmeztet Harry.
- Louis kiverte magának az irodájában a te nevedet mondva…
Hátra löki Trevort, majd megszólal Louis.
- Harry, menjünk.
Trevor hátra botladozik, félve és óvatosan folytatja éneklését. Louis lágyan a helyiség oldalához húzza Harryt, hogy lenyugodjon.
- Harry, biztos vagyok benne, hogy nem azért mondta Trevor, hogy…
- Mindegy. Tudni akarom, hogy igaz-e – követeli Harry, hangja elmélyül. Harry lényegében a falhoz nyomja Louis-t, a nyakánál lélegezve.
- H… Harry…
- Mondd el – feleli Harry hangosabban, megszívva Louis nyakát.
- N… nem igaz.
- Hmm… De van valami más. Mondd el – suttogja Harry, azzal ugatva Louis-t, hogy kezeivel közel dörzsöli Louis belső combjait.
- Cs… csak a mosdóban és a kocsiban egyszer.
Aztán Harry megcsókolja Louis-t. Louis meghúzza Harry haját, háta a falhoz nyomódik. Még közelebb fogja Harryt, majd szégyentelenül felnyög a szájába. Harry felmordul és visszacsókol ugyanannyi erővel. Kezei lassan lecsúsznak Louis derekáról, dörzsölve a combjait. Louis zihál, aztán akkor húzódik el Harry, amikor megérzi Louis dudorját.
Louis izgatott, kipirult és csak annyira szükséget szenvedő ebben a pillanatban. Bár Harry nem adja be a derekát. Megajándékozza Louis-t egy ártatlan mosollyal, majd úgy dönt, hogy szerez mindkettőjüknek valamilyen kis szendvicset, amiket az asztalra helyeztek.
Kibaszott Harry.

….

Az este elérkezik a végéhez, az emberek pedig elindulnak haza. Louis-nak csodálatos estéje volt, és Harry nem is lehetne boldogabb miatta. Mindenki érzelmes, Louis érzelmes, és nagyra értékeli, hogy Harry vele van. Mint általában, Harry leparkol Louis lakása előtt. Louis jó éjt csókot adna Harrynek, de ma este Louis-nak többre van szüksége.
Amint az autó megáll, Louis Harry felé lendül, lovaglóülésben elhelyezkedve rajta, aztán lenyomja a nyelvét Harry torkán. Ez egy elég vakmerő húzás Louis-tól, amit meg is bán egy kicsit, és elkezd visszahúzódni. Azonban Harry bal keze megtalálja az emelőt, majd hátradönti az ülést, mielőtt Louis elhúzódik.
A hirtelen mozdulatok azt okozzák, hogy Harry a hátára fekszik Louis-val magán. Louis kienged egy hirtelen nyögést, mert farka Harry behajlított lábához dörgölőzik. Louis kétségbeesett, ajkai nyíltan és rendezetlenül dolgoznak Harryével, lent tartva őt a vállainál fogva – nem akarja, hogy abbahagyja. Harry kábult, Louis kifulladt, ahogy elkezdi magát Harryhez dörgölni. Louis meghúzza Harry haját, aztán kienged egy rekedt nyögést.
- Ó, ó, Harry – feleli zihálva ismét, ahogy Harry megszívja éppen az álla alatt, felhúzva ujjaival Louis ingét és kissé ringatózva csípőjével. Feszengve a reakciójától, Louis megpróbálja felemelni magát, de Harry megmozgatja a lábait. Louis-nak sikerül feltolnia magát Harry csípőjére, miközben megpróbál felülni. – Ah – zihálja Louis, lehunyva szemeit egy rövid másodpercre. Harry elvigyorodik, érezve Louis tomboló erekcióját.
- Rendben vagy ott? – kérdezi Harry. Louis nem figyel. Inkább légzése feszültté válik, és arra fókuszál, hogy ringassa csípőjét, hogy súrlódást hozzon létre.
- Louis – nyög fel Harry a látványra. Harry annyira beindult attól, hogy Louis milyen felizgult. Kurvára imádja.
Egy nyöszörgés hagyja el Louis száját nevének hangjára. Újra felemeli a csípőjét, hogy egy kis nyomást gyakoroljon a farkára.
- Tetszik ez? – kérdezi Harry. Ismét előre lendíti csípőjét, ezúttal erősebben. Egy újabb zihálás szökik el elnyílt ajkairól. Louis bólint nyöszörögve és magas hangokat kiengedve. – Baszki – szitkozódik Harry. Előrefelé ringatja csípőjét, hogy az illeszkedjen Louis mozdulataihoz.
- Harry… – motyogja Louis.
Harry gyorsabb sebességgel mozog, miközben farkát Louis-éhoz dörgöli. Louis nyöszörög, meghúzva Harry haját. Egyiküket sem érdekli, hogy be vannak zsúfolva egy kocsiba szórakozva egymással, teljesen felöltözve. Louis továbbra is azokat a magas hangokat adja ki, és annyira, annyira dögös, Harry farka tovább dörgölőzik éppen a jó szögben.
- H… Harry – küzd Louis, hogy kimondja. – Szükségem van több…
Harry létrehozza a saját ritmusát, az ütem gyors és brutális. Louis folyamatosan nyöszörög, forró nyögések hagyják el a száját, ahogy Harry szexet imitál vele felöltözve, amíg el nem élvez.
- Ba… aaszki – feleli Louis zihálva, miközben Harry lelassul, farka még mindig nyomja a cipzárját. Amint Louis képes újra lélegezni, teljesen izgatott, majd elrejti arcát kezei között. – Harry, úgy értettem, hogy több, hogy… Tudod – köszörüli meg a torkát Louis, ahogy Harry tovább bámul rá vággyal teli szemekkel.
- Oops – mosolyodik el önelégülten Harry, mire Louis elvigyorodik, amikor meglátja, hogy Harry még mindig kemény. Louis elkezd Harry cipzárjáért nyúlni, amikor megállítják. – Semmi gond. Fáradt vagy.
Louis kapkodva rázza meg a fejét.
- Akarom. Hadd…
Harry felül, mire Louis elveszíti az egyensúlyát egy kicsit. Louis visszanyeri egyensúlyát, Harry pedig felnevet. Louis dühös és egyszerűen csak azt akarja, hogy a szájában legyen Harry farka. Ezalatt Harry megigazítja az ülését, majd leülteti Louis-t maga mellé szó nélkül, karba tett kézzel. Harry megajándékozza Louis-t egy összezavarodott, ártatlan nézéssel.
- Itt vagyunk, tudod. Kiraklak.
- Nem megyek el, amíg nem csinálunk valamit.
Harry felnevet.
- Például mit? Játszunk unot? Persze.
Louis fújtat, Harry meg tovább vigyorog felizgult párjának látványára. Louis vesz egy mély levegőt, majd azt mondja:
- Le akarom szopni a farkadat, Harry. Azt akarom, hogy a számban legyen.
Harry felköhög, aztán átnéz Louis-ra. Ezt ténylegesen kimondta az előbb? Azt a kurva, oké. Annyira nagyon meg akarja dugni Louis száját, de tudja, hogy várnia kell. Várni, amíg meg nem történik.
- Kézimunka. Vagy semmi – jelenti ki Harry. Louis vitatkozna, de elfogadja, akármit is kap. Sietve lecipzárazza a farmert, és néhány lökettel Harry közel van.
- Lou, baszki. Közel vagyok… olyan jó.
Louis egy utolsó lassú löketet ad, aztán elveszi a kezét.
- Kérlek, hadd, tudod, szopjalak le vagy különben… megyek.
Baszki. Louis nem csinálhatja ezt most. Louis soha semmi ilyesmit nem mondott korábban. Harry csak olyan közel van, de nem fogja hagyni, hogy Louis nyerjen. Nyel egyet.
- R… rendben. Jó éjt – megpróbálja semlegesen tartani a hangját, de ez nem működik. Louis megint kemény. És Harrynek minden akaraterejére szüksége van, hogy távol tartsa a farkát Louis arcától.
Louis magabiztossága megnő.
- Szándékosan csinálod ezt. Lássuk, meddig bírod – majd ezzel Louis keményen megcsókolja Harryt, meghúzza a haját, aztán elhagyja az autót.
Harry le van döbbenve és felizgult. Louis még egyszer sem néz vissza. Nem látja, hogyan veri ki magának Harry a kocsiban. És aztán újra, később azon az estén.

„A boldogság egy szerető kiskutya.”
– Charles M. Schultz